Véres napokról álmodom ...

Petőfi Sándor

Véres napokról álmodom ...

Statue of Petőfi Sándor at Fehéregyháza, Transylvania, not far from the scene of battle where he disappeared.

Véres napokról álmodom,
Mik a világot romba döntik,
S az ó világnak romjain
Az új világot megteremtik.

Csak szólna már, csak szólna már
A harczok harsány trombitája!
A csatajelt, a csatajelt
Zajongó lelkem alig várja!

Örömmel vágom én magam
Föl paripámra a nyeregbe!
A bajnokok sorába én
Szilaj jókedvvel nyargalok be!

Ha megvagdalják mellemet,
Fog lenni, a ki bekötözze,
Fog lenni, a ki sebemet
Csók-balzsammal forrasztja össze.
 
Ha rabbá tesznek, lesz, a ki
Homályos börtönömbe jő el,
S föl fogja azt deríteni
Fényes hajnalcsillag-szemével.

Ha meghalok,  ha meghalok
A vérpadon vagy csatatéren,
Lesz, a ki majd holttestemről
Könyüivel lemossa vérem!

 

Petőfi Sándor (1823-1849) was perhaps Hungary’s greatest lyric poet.  Chinese is one of the 41 languages into which his poetry has been translated. (See article about his statues in China elsewhere in this issue.) He became the poet of the 1848-49 Revolution which aimed at independence from the Habsburgs.