Welcome Visitor
Fri, Nov 27, 2020
208 members currently online.

From the Life of Vasvári Pál / Vasvári Pál életéből
From the Life of Vasvári Pál / Vasvári Pál életéből

Vasvári Pál 1827-ben született. Budapesten tanult és lelkes hazafiként Petőfi baráti köréhez, a Pilvax-beli ifjúság vezérkarához tartozott. Petőfi, aki a pozsonyi országgyűlésről 1848. március 7.-én ért vissza Pestre,  a Pilvax-beli ifjúság vezérkarával elhatározta március 9.-én: a bécsi és a párizsi forradalmak mintájára március 19.-e lesz a magyar forradalom napja.  "Bankettet" hirdettek a Rákos mezejére – ahol egyébként az napra tervezték a József-napi országos vásárt, ahol legalább 10 ezer ember szokott összegyűlni. A vásár előkészítéseként Petőfi két verset írt: az egyik a „Dicsőséges nagyurak" a másik pedig a „Nemzeti dal" címet viselte. Az egyetemen pedig jelentkezni lehetett a vásáron való részt vételre.

A Budavárában tárgyaló Helytartótanács elfogató parancsot adott ki Petőfi, Vasvári, Jókai, a készülő forradalom ifjú vezérkarának tagjai ellen.

Március 14.-én gyűlést tartott az Ellenzéki Kör.  Az idősebb ellenzékiek a rákosi gyűlés megtartása ellen szónokoltak, Vasvári pedig a pesti forradalom mielőbbi kirobbantásáért emelt szót. Az Ellenzéki Kör végül is az idősebb tagok elutasítására NEM szavazta meg a forradalom elindítását. Ezért az Ellenzéki Kőrből Vasvári és 20-30 fiatal társa a Pilvaxba ment. Itt heves  viták hangzottak el, amikor egy köpönyeges ifjú, tollas fövegét a márványasztalra csapva felkiáltott: „Most érkeztem a bécsi hajóval, Bécsben kitört a forradalom." A hír futótűzként terjedt el  és pillanatok alatt már több százan szorongtak a helyiségben, ahol Vasvári Pál egy asztalon állva beszélt: „Esküszöm a szabadság istenére, hogy mindaddig nem fogok nyugodni, míg a zsarnokság fenéjét gyökeresen ki nem irtottam."

Március 15.-én  reggel Petőfi és a Pilvax-kör ifjú vezérkarának tagjai elindultak az orvosi egyetemre. Petőfi elszavalta a „Nemzeti dal"-t, majd innen indult több száz egyetemista élén Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai – a nyomdához. A sajtót lefoglalták és elkezdték nyomtatni a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.

Délután 3 órára gyűlést hirdettek a Múzeum terére, ahol a szakadó eső dacára mintegy  tízezer ember gyűlt össze. Ott állt a Múzeum lépcsőjén Petőfi, Vasvári, Irinyi. A lelkesítő beszédek, gyújtó szónoklatok hatására a tömeg elindult a Városházára, ahol a polgármester is aláírta a 12 pontot.  Ezt követően a tömeg Budára indult, a Helytartótanácshoz. A Lánchídon már húszezer ember vonult, az élén a választott bizottság tagjai Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai. A Helytartótanácsi tárgyalásról így ír Petőfi: „A nagyméltóságú Helytartótanács sápadt vala, és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránti rendelet, a cenzura eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt".  Így volt vezetője a forradalmi  mozgalomnak Vasvári Pál.

Ezt követően a szabadságharc alatt Kossuthnak egyik titkára volt.

1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyében szabadcsapatot szervezett és felvette a harcot az ellenséggel. Egy ilyen csatában, mint a csapat vezére, őrnagyi rangban esett el a gyalui havasokban.

22 éves volt mindössze. 

Egy általános iskolát és egy gimnáziumot neveztek el róla Székesfehérváron.

Irodalom jegyzék:

1. Új Idők Lexikona1942.

2. Képes történelem: Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848-49

 Szabó Balázs is a retired chemical engineer living in Székesfehérvár. 

 


Printer-friendly format